Ha elkészült a fej, a második legizgalmasabb lépés következik: a szem és a száj hímzése.

Ehhez a lépéshez az alábbiakra lesz szükségünk:

• az előző lépésben elkészített, kitömött, fej anyaggal borított babafej
• tű (hosszabb, babavarrótű, főleg a hagyományos száj elkészítéséhez)
• a szemszínnel-szájszínnel egyező vékony cérna
• illanófilc
• gombostű

Gombostűvel jelöljük ki, majd ha elégedettek vagyunk, az illanófilccel rajzoljuk fel a szemeket és a szájat. A szemek elhelyezésénél a szemvonalon játszhatunk azzal, mennyire üljenek közel vagy távol, illetve ilyen formájúak legyenek.

A hímzéshez a inkább egy szál cérnát használjunk, ne hajtsuk félbe (ne duplázzuk), így szebb lesz az eredmény. A szálat a fejtetőn lévő lyukból vezessük le a szem jobb vagy bal alsó sarkáig, majd innen indítsuk a hímzést!

A hímzésnél segítséget nyújthat a testanyag enyhe bordázottsága, és a természetéből adódó “sorai”. Ha a bordázottságot figyeljük, tudjuk a szemet szélesíteni, majd keskenyíteni, így egyenletes, kerekded szemet kaphatunk. Induljunk (a baba fejméretétől függően) 2-5 borda széles szemmel, és soronként szélesítsük vagy keskenyítsük a szemet egy-egy bordányit, ha kell. A bordákra merőlegesen, vagyis az arc szempontjából vízszintesen hímezzünk, és nyugodtan menjünk át akár többször is a vízszintes sorokkal a szemen, hogy az megteljen élettel, és kellően telt színű legyen. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen lyukas a hímzés.

Ebben a videóban nyomon lehet követni a hímzés folyamatát:

A száj esetében a tradicionális Waldorf-száj csak egy vízszintes öltés, szintén a fejtetőről indított és oda érkező duplaszálas cérnával vagy osztott hímzőfonallal készítve. (A fejtetőről indítás a fonalvégek elrejtése miatt fontos). Ha mosolygós babát szeretnénk, akkor apró öltésekkel varrjuk végig a száj vonalát.